Photo by MARK ADRIANE on Unsplash
Szóval azt mondjátok, hogy a nők szeretik a férfiakat.
Persze, de csak óvatosan az általánosítással, mert azért nem kivétel nélkül.
Hiszen a nőknek általában nem elég, ha egy férfinak van férfiassága. Illetve valószínűleg pont a férfiasságára vágynak, csakhogy azt egy igazi férfi nemcsak a két lába közt hordja.
Erre azt mondjátok, hogy a nők válogatósak.
Lehet. Mindenesetre szeretik, ha egy férfi erős, viszont nemcsak azért lehet támaszkodni rá, mert széles a háta. És nem is biztos, hogy úgy értik az „erőt”, ahogy azt Ti gondoljátok. Mert a legtöbbjük szerint ehhez még csak nem is kell hetente hétszer konditerembe járnia, és az sem elengedhetetlenül fontos, hogy az illetőt Terminátornak anyakönyvezzék.
A nők szeretik, ha egy férfi magabiztos, tisztában van az értékeivel. A „Kuss, picsa, repessz vissza a konyhába pitét sütni!” viszont egészen más tulajdonságot takar. Neeem, az arroganciáért és a bunkóságért nem biztos, hogy rajonganak.
Szeretik, ha egy férfira föl lehet nézni valamiért. Bármiért. Ugyanakkor ebbe az „én öt centivel magasabb vagyok és el tudom böfögni az Örömódát (vagy legalább a vanderfulvanderful lájfot)” nem igazán számít bele.
Szeretik, ha egy férfinak stabil az anyagi háttere. És most nem a havi egy milla kell szolira, kozmetikumokra és cipőkre cicababa-tempóról van szó, de azért az elég gáz, ha egy pasi még egy tejfölös-sajtos lángosra sem tudja – vagy akarja - meghívni szíve hölgyét…
Szeretik, ha egy pasi talpraesett, érti a humort és önálló. Hiszen nincs lehangolóbb egy durcás, mosolytalan és hisztis férfinál, vagy aki a vérvételen elájul a tű látványától, képes éhen halni a teli hűtő mellett, és a csőgörényről nemcsak azt nem tudja, hogyan kell letekerni a’la MacGyver, de azt sem, hogy az miféle állat…
Ha egy férfi képes tisztelni, szeretni – nemcsak önmagát, vagy a kedvenc focicsapatát, de a nőt is. És nemcsak a szokásos kedd esti szex utolsó néhány másodpercéig.
És szeretik, ha egy férfi tud bókolni. Mert néha azért tényleg jó érezni, hogy a hét és félmilliárdból az ember lánya nemcsak egy, hanem épp az az EGY. Ja, és a cuki, csumi, édi-bédi, öri-bari, ari egyáltalán nem aranyos. Nem pasis bók. Legfeljebb annyi köze van a férfiassághoz, hogy a használói épp ezzel kasztrálják magukat.
Pedig a nők tényleg szeretik a férfiakat.
Azokat, akiket a filmekben láttak, akikről könyvekben és magazinokban olvastak, akikről a dalok szólnak.
Aki egyszerre a barátjuk, a társuk, a támaszuk, a szerelmük és szeretőjük, ha kell, egy kicsit a pótapjuk, és egy kicsit az a tökéletes, idealizált alak, akit már bakfisként elképzeltek maguknak.
Aki megóvja, megmenti, megdicséri és megnevetteti, megvigasztalja, szereti és dédelgeti, legyűri és fölemeli, átformálja, mégis változatlanul hagyja őket.
Aki a hét és félmilliárdból az az EGY.
Aki nem kell, hogy „hű, de…” legyen. Hű, de izmos, hű, de gazdag, hű, de jóképű…
Egyszerűen csak imádnivalóan FÉRFI.
Natalie Riven-Roux & Daniel P. Campbell
Ha érdekelnek írásaink, a Facebook-on itt találsz bennünket.
Szexofon c. felnőttkönyvünk ide kattintva megrendelhető. 
